nagyképű

Hungarian

Etymology

From nagy +‎ képű.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈnɒckeːpyː]
• Hyphenation: nagy‧ké‧pű
• Rhymes: -pyː

Adjective

nagyképű (comparative nagyképűbb, superlative legnagyképűbb)

1. arrogant, big-headed, pompous, self-important

   Synonyms: arrogáns, beképzelt, dölyfös, elbizakodott, felfuvalkodott, fennhéjázó, fontoskodó, gőgös, kevély, nagymellű, önhitt, öntelt, pöffeszkedő, pökhendi, smokk

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	nagyképű	nagyképűek
accusative	nagyképűt	nagyképűeket
dative	nagyképűnek	nagyképűeknek
instrumental	nagyképűvel	nagyképűekkel
causal-final	nagyképűért	nagyképűekért
translative	nagyképűvé	nagyképűekké
terminative	nagyképűig	nagyképűekig
essive-formal	nagyképűként	nagyképűekként
essive-modal	—	—
inessive	nagyképűben	nagyképűekben
superessive	nagyképűn	nagyképűeken
adessive	nagyképűnél	nagyképűeknél
illative	nagyképűbe	nagyképűekbe
sublative	nagyképűre	nagyképűekre
allative	nagyképűhöz	nagyképűekhez
elative	nagyképűből	nagyképűekből
delative	nagyképűről	nagyképűekről
ablative	nagyképűtől	nagyképűektől
non-attributive possessive - singular	nagyképűé	nagyképűeké
non-attributive possessive - plural	nagyképűéi	nagyképűekéi

Derived terms

• nagyképűen
• nagyképűség
• nagyképűsködik

 

Further reading

• nagyképű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN