nyakú
See also: nyaku
Hungarian
editEtymology
editnyak (“neck”) + -ú (adjective-forming suffix)
Pronunciation
editAdjective
editnyakú (not comparable)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | nyakú | nyakúak |
accusative | nyakút | nyakúakat |
dative | nyakúnak | nyakúaknak |
instrumental | nyakúval | nyakúakkal |
causal-final | nyakúért | nyakúakért |
translative | nyakúvá | nyakúakká |
terminative | nyakúig | nyakúakig |
essive-formal | nyakúként | nyakúakként |
essive-modal | — | — |
inessive | nyakúban | nyakúakban |
superessive | nyakún | nyakúakon |
adessive | nyakúnál | nyakúaknál |
illative | nyakúba | nyakúakba |
sublative | nyakúra | nyakúakra |
allative | nyakúhoz | nyakúakhoz |
elative | nyakúból | nyakúakból |
delative | nyakúról | nyakúakról |
ablative | nyakútól | nyakúaktól |
non-attributive possessive - singular |
nyakúé | nyakúaké |
non-attributive possessive - plural |
nyakúéi | nyakúakéi |
Coordinate terms
edit- (second elements of parasynthetic body-part compounds) testű, agyarú, agyú, ajkú, állú, arcú, bajszú/bajuszú, begyű, belű/bélű, bokájú, bordájú, bundájú, bőrű, combú, csápú, csípőjű, csontú, csőrű, derekú, farkú, fejű, fenekű, fogú, fülű, gerincű, gyomrú, hajú, hasú, hátú, heréjű, homlokú, húsú, izmú, karú, keblű, képű, körmű, kezű, lábú, májú, markú, mellkasú, mellű, nyakú, nyelvű, orrú, öklű, patájú, petéjű, pofájú, púpú, sarkú, sejtű, szájú, szakállú, szárnyú, szarvú, szemöldökű, szemű, szívű, szőrű, talpú, tenyerű, térdű, tollú, torkú, tökű, tüdejű, ujjú, üstökű, vállú, vérű; (for plants) ágú, gyökerű, levelű, szárú, sziklevelű, szikű, törzsű, tövű, virágú, virágzatú
Derived terms
editCompound words