nyombél

Hungarian

nyombél (duodenum)

Etymology

nyom (“to press, push”) +‎ bél (“intestine”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɲombeːl]
• Hyphenation: nyom‧bél
• Rhymes: -eːl

Noun

nyombél (plural nyombelek)

1. (anatomy) duodenum (the first part of the small intestine, starting at the lower end of the stomach and extending to the jejunum)

   Synonym: patkóbél

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	nyombél	nyombelek
accusative	nyombelet	nyombeleket
dative	nyombélnek	nyombeleknek
instrumental	nyombéllel	nyombelekkel
causal-final	nyombélért	nyombelekért
translative	nyombéllé	nyombelekké
terminative	nyombélig	nyombelekig
essive-formal	nyombélként	nyombelekként
essive-modal	—	—
inessive	nyombélben	nyombelekben
superessive	nyombelen	nyombeleken
adessive	nyombélnél	nyombeleknél
illative	nyombélbe	nyombelekbe
sublative	nyombélre	nyombelekre
allative	nyombélhez	nyombelekhez
elative	nyombélből	nyombelekből
delative	nyombélről	nyombelekről
ablative	nyombéltől	nyombelektől
non-attributive possessive - singular	nyombélé	nyombeleké
non-attributive possessive - plural	nyombéléi	nyombelekéi

Possessive forms of nyombél
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyombelem	nyombeleim
2nd person sing.	nyombeled	nyombeleid
3rd person sing.	nyombele	nyombelei
1st person plural	nyombelünk	nyombeleink
2nd person plural	nyombeletek	nyombeleitek
3rd person plural	nyombelük	nyombeleik

Further reading

• nyombél in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN