reformátor

See also: reformator and Reformator

Czech

reformátor m anim (female equivalent reformátorka)

Declension of reformátor (hard masculine animate)

nouns

verb

reformátor (plural reformátorok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	reformátor	reformátorok
accusative	reformátort	reformátorokat
dative	reformátornak	reformátoroknak
instrumental	reformátorral	reformátorokkal
causal-final	reformátorért	reformátorokért
translative	reformátorrá	reformátorokká
terminative	reformátorig	reformátorokig
essive-formal	reformátorként	reformátorokként
essive-modal	—	—
inessive	reformátorban	reformátorokban
superessive	reformátoron	reformátorokon
adessive	reformátornál	reformátoroknál
illative	reformátorba	reformátorokba
sublative	reformátorra	reformátorokra
allative	reformátorhoz	reformátorokhoz
elative	reformátorból	reformátorokból
delative	reformátorról	reformátorokról
ablative	reformátortól	reformátoroktól
non-attributive possessive - singular	reformátoré	reformátoroké
non-attributive possessive - plural	reformátoréi	reformátorokéi

Possessive forms of reformátor
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	reformátorom	reformátoraim
2nd person sing.	reformátorod	reformátoraid
3rd person sing.	reformátora	reformátorai
1st person plural	reformátorunk	reformátoraink
2nd person plural	reformátorotok	reformátoraitok
3rd person plural	reformátoruk	reformátoraik

^ reformál in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
^ reformátor in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.