riasztás

Hungarian

Etymology

riaszt +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrijɒstaːʃ]
• Hyphenation: ri‧asz‧tás

Noun

riasztás (plural riasztások)

1. alarm

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	riasztás	riasztások
accusative	riasztást	riasztásokat
dative	riasztásnak	riasztásoknak
instrumental	riasztással	riasztásokkal
causal-final	riasztásért	riasztásokért
translative	riasztássá	riasztásokká
terminative	riasztásig	riasztásokig
essive-formal	riasztásként	riasztásokként
essive-modal	—	—
inessive	riasztásban	riasztásokban
superessive	riasztáson	riasztásokon
adessive	riasztásnál	riasztásoknál
illative	riasztásba	riasztásokba
sublative	riasztásra	riasztásokra
allative	riasztáshoz	riasztásokhoz
elative	riasztásból	riasztásokból
delative	riasztásról	riasztásokról
ablative	riasztástól	riasztásoktól
non-attributive possessive - singular	riasztásé	riasztásoké
non-attributive possessive - plural	riasztáséi	riasztásokéi

Possessive forms of riasztás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	riasztásom	riasztásaim
2nd person sing.	riasztásod	riasztásaid
3rd person sing.	riasztása	riasztásai
1st person plural	riasztásunk	riasztásaink
2nd person plural	riasztásotok	riasztásaitok
3rd person plural	riasztásuk	riasztásaik

Derived terms

(Compound words):

• vakriasztás

(Expressions):

• téves riasztás
• hamis riasztás