széjjel-
Hungarian edit
Etymology edit
Lexicalization of szél (“edge, side”) + -l (ablative suffix): *szélel > széllel > széllyel > széjjel.[1][2]
Pronunciation edit
Prefix edit
széjjel-
- (verbal prefix) apart
- esik (“to fall”) → széjjelesik (“to fall apart”)
- (verbal prefix) around
- néz (“to look”) → széjjelnéz (“to look around/about”)
- (verbal prefix) into every direction (from somewhere)
- fut (“to run”) → széjjelfut (“to run into every direction, scatter”)
Derived terms edit
Category Hungarian verbs prefixed with széjjel- not found
See also edit
- szét- (synonymous with and more common than széjjel-)
- Appendix:Hungarian verbal prefixes
References edit
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
- ^ széjjel- in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading edit
- széjjel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN