szab

HungarianEdit

Of unknown origin.^[1]

szab

(transitive) to tailor, cut (clothes)
(transitive) to set (e.g. a limit, a deadline), lay down (e.g. conditions), impose, determine (e.g. a direction), cap (an upper limit)
Synonyms: előír, megszab, kiszab, kiró, kivet, leszögez, lefektet, megállapít

conjugation of szab

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica- tive mood	Pre- sent	Indef.	szabok	szabsz	szab	szabunk	szabtok	szabnak
		Def.	szabom	szabod	szabja	szabjuk	szabjátok	szabják
		2nd-p. o.	szablak	―
	Past	Indef.	szabtam	szabtál	szabott	szabtunk	szabtatok	szabtak
		Def.	szabtam	szabtad	szabta	szabtuk	szabtátok	szabták
		2nd-p. o.	szabtalak	―
Condi- tional mood	Pre- sent	Indef.	szabnék	szabnál	szabna	szabnánk	szabnátok	szabnának
		Def.	szabnám	szabnád	szabná	szabnánk	szabnátok	szabnák
		2nd-p. o.	szabnálak	―
Sub- junc- tive mood	Pre- sent	Indef.	szabjak	szabj or szabjál	szabjon	szabjunk	szabjatok	szabjanak
		Def.	szabjam	szabd or szabjad	szabja	szabjuk	szabjátok	szabják
		2nd-p. o.	szabjalak	―
Infinitive	szabni		szabnom	szabnod	szabnia	szabnunk	szabnotok	szabniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			szabás	szabó	szabott	szabandó	szabva	szabhat

(With verbal prefixes):

Expressions

^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN