szegényke

Hungarian edit

szegény (“poor”) +‎ -ke (diminutive suffix)

szegényke (plural szegénykék)

(endearing) poor thing, poor little thing, poor soul, poor child (someone to be pitied; often used in a possessive form)
Szegénykém! ― Poor you!

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szegényke	szegénykék
accusative	szegénykét	szegénykéket
dative	szegénykének	szegénykéknek
instrumental	szegénykével	szegénykékkel
causal-final	szegénykéért	szegénykékért
translative	szegénykévé	szegénykékké
terminative	szegénykéig	szegénykékig
essive-formal	szegénykeként	szegénykékként
essive-modal	—	—
inessive	szegénykében	szegénykékben
superessive	szegénykén	szegénykéken
adessive	szegénykénél	szegénykéknél
illative	szegénykébe	szegénykékbe
sublative	szegénykére	szegénykékre
allative	szegénykéhez	szegénykékhez
elative	szegénykéből	szegénykékből
delative	szegénykéről	szegénykékről
ablative	szegénykétől	szegénykéktől
non-attributive possessive - singular	szegénykéé	szegénykéké
non-attributive possessive - plural	szegénykééi	szegénykékéi

Possessive forms of szegényke
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szegénykém	szegénykéim
2nd person sing.	szegénykéd	szegénykéid
3rd person sing.	szegénykéje	szegénykéi
1st person plural	szegénykénk	szegénykéink
2nd person plural	szegénykétek	szegénykéitek
3rd person plural	szegénykéjük	szegénykéik