Hungarian edit

Etymology edit

szent +‎ -ély[1]

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈsɛnteːj]
  • Hyphenation: szen‧tély
  • Rhymes: -eːj

Noun edit

szentély (plural szentélyek)

  1. (religion) sanctuary (a consecrated area of a Catholic church around its tabernacle or altar)
  2. (Judaism) ark (a decorated cabinet at the front of a synagogue, in which Torah scrolls are kept)
  3. temple, shrine (a holy or sacred place dedicated to a specific deity)
  4. (literary) shrine (a place or object hallowed from its history or associations)

Declension edit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative szentély szentélyek
accusative szentélyt szentélyeket
dative szentélynek szentélyeknek
instrumental szentéllyel szentélyekkel
causal-final szentélyért szentélyekért
translative szentéllyé szentélyekké
terminative szentélyig szentélyekig
essive-formal szentélyként szentélyekként
essive-modal
inessive szentélyben szentélyekben
superessive szentélyen szentélyeken
adessive szentélynél szentélyeknél
illative szentélybe szentélyekbe
sublative szentélyre szentélyekre
allative szentélyhez szentélyekhez
elative szentélyből szentélyekből
delative szentélyről szentélyekről
ablative szentélytől szentélyektől
non-attributive
possessive - singular
szentélyé szentélyeké
non-attributive
possessive - plural
szentélyéi szentélyekéi
Possessive forms of szentély
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szentélyem szentélyeim
2nd person sing. szentélyed szentélyeid
3rd person sing. szentélye szentélyei
1st person plural szentélyünk szentélyeink
2nd person plural szentélyetek szentélyeitek
3rd person plural szentélyük szentélyeik

See also edit

References edit

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading edit