tágít

See also: tagit

Hungarian Edit

tág +‎ -ít ^[1]

tágít

(transitive) to stretch, to widen, to expand, to ream
Synonym: bővít

Antonym: szűkít
(intransitive, ergative, chiefly in the negative) to back down, to leave
nem tágít ― to refuse to back down

conjugation of tágít

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indicative mood	Present	Indef.	tágítok	tágítasz	tágít	tágítunk	tágítotok	tágítanak
		Def.	tágítom	tágítod	tágítja	tágítjuk	tágítjátok	tágítják
		2nd-p. o.	tágítalak	―
	Past	Indef.	tágítottam	tágítottál	tágított	tágítottunk	tágítottatok	tágítottak
		Def.	tágítottam	tágítottad	tágította	tágítottuk	tágítottátok	tágították
		2nd-p. o.	tágítottalak	―
Conditional mood	Present	Indef.	tágítanék	tágítanál	tágítana	tágítanánk	tágítanátok	tágítanának
		Def.	tágítanám	tágítanád	tágítaná	tágítanánk (or tágítanók)	tágítanátok	tágítanák
		2nd-p. o.	tágítanálak	―
Subjunctive mood	Present	Indef.	tágítsak	tágíts or tágítsál	tágítson	tágítsunk	tágítsatok	tágítsanak
		Def.	tágítsam	tágítsd or tágítsad	tágítsa	tágítsuk	tágítsátok	tágítsák
		2nd-p. o.	tágítsalak	―
Infinitive	tágítani		tágítanom	tágítanod	tágítania	tágítanunk	tágítanotok	tágítaniuk
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
Other nonfinite verb forms			tágítás	tágító	tágított	tágítandó	tágítva	tágíthat

^ tágít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)