versenyzés

Hungarian

versenyez (“to compete”) +‎ -és (noun-forming suffix)

versenyzés (plural versenyzések)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	versenyzés	versenyzések
accusative	versenyzést	versenyzéseket
dative	versenyzésnek	versenyzéseknek
instrumental	versenyzéssel	versenyzésekkel
causal-final	versenyzésért	versenyzésekért
translative	versenyzéssé	versenyzésekké
terminative	versenyzésig	versenyzésekig
essive-formal	versenyzésként	versenyzésekként
essive-modal	—	—
inessive	versenyzésben	versenyzésekben
superessive	versenyzésen	versenyzéseken
adessive	versenyzésnél	versenyzéseknél
illative	versenyzésbe	versenyzésekbe
sublative	versenyzésre	versenyzésekre
allative	versenyzéshez	versenyzésekhez
elative	versenyzésből	versenyzésekből
delative	versenyzésről	versenyzésekről
ablative	versenyzéstől	versenyzésektől
non-attributive possessive - singular	versenyzésé	versenyzéseké
non-attributive possessive - plural	versenyzéséi	versenyzésekéi

Possessive forms of versenyzés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	versenyzésem	versenyzéseim
2nd person sing.	versenyzésed	versenyzéseid
3rd person sing.	versenyzése	versenyzései
1st person plural	versenyzésünk	versenyzéseink
2nd person plural	versenyzésetek	versenyzéseitek
3rd person plural	versenyzésük	versenyzéseik

Compound words