visszaélés

Hungarian

Etymology

visszaél +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvisːɒjeːleːʃ]
• Hyphenation: visz‧sza‧élés

Noun

visszaélés (plural visszaélések)

1. abuse, misuse

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	visszaélés	visszaélések
accusative	visszaélést	visszaéléseket
dative	visszaélésnek	visszaéléseknek
instrumental	visszaéléssel	visszaélésekkel
causal-final	visszaélésért	visszaélésekért
translative	visszaéléssé	visszaélésekké
terminative	visszaélésig	visszaélésekig
essive-formal	visszaélésként	visszaélésekként
essive-modal	—	—
inessive	visszaélésben	visszaélésekben
superessive	visszaélésen	visszaéléseken
adessive	visszaélésnél	visszaéléseknél
illative	visszaélésbe	visszaélésekbe
sublative	visszaélésre	visszaélésekre
allative	visszaéléshez	visszaélésekhez
elative	visszaélésből	visszaélésekből
delative	visszaélésről	visszaélésekről
ablative	visszaéléstől	visszaélésektől
non-attributive possessive - singular	visszaélésé	visszaéléseké
non-attributive possessive - plural	visszaéléséi	visszaélésekéi

Possessive forms of visszaélés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	visszaélésem	visszaéléseim
2nd person sing.	visszaélésed	visszaéléseid
3rd person sing.	visszaélése	visszaélései
1st person plural	visszaélésünk	visszaéléseink
2nd person plural	visszaélésetek	visszaéléseitek
3rd person plural	visszaélésük	visszaéléseik

Further reading

• visszaélés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN