zárt

See also: zart, zårt, žart, żart, and żart.

Hungarian

Etymology

zár (“to close, to lock”) +‎ -t (past-tense and past-participle suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈzaːrt]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -aːrt

Verb

zárt

1. third-person singular indicative past indefinite of zár

Participle

zárt

1. past participle of zár

Adjective

zárt (comparative zártabb, superlative legzártabb)

1. closed (not open)

   Antonym: nyitott

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	zárt	zártak
accusative	zártat	zártakat
dative	zártnak	zártaknak
instrumental	zárttal	zártakkal
causal-final	zártért	zártakért
translative	zárttá	zártakká
terminative	zártig	zártakig
essive-formal	zártként	zártakként
essive-modal	—	—
inessive	zártban	zártakban
superessive	zárton	zártakon
adessive	zártnál	zártaknál
illative	zártba	zártakba
sublative	zártra	zártakra
allative	zárthoz	zártakhoz
elative	zártból	zártakból
delative	zártról	zártakról
ablative	zárttól	zártaktól
non-attributive possessive - singular	zárté	zártaké
non-attributive possessive - plural	zártéi	zártakéi

Derived terms

• zártan
• zártság

 

Expressions

• balra zárt
• jobbra zárt
• zárt ajtók mögött
• zárt körű

 

Further reading

• zárt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN