Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

From the same onomatopoeic stem as zakatol + l +‎ -at. [1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈzɒklɒt]
  • Hyphenation: zak‧lat

VerbEdit

zaklat

  1. (transitive) to molest, trouble, annoy, bother

ConjugationEdit

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6