See also: allo, allo-, allô, allò, and ällö

HungarianEdit

EtymologyEdit

áll (stand) +‎ (present-participle suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈaːlːoː]
  • (file)
  • Hyphenation: ál‧ló
  • Rhymes: -loː

ParticipleEdit

álló

  1. present participle of áll

AdjectiveEdit

álló (not comparable)

  1. standing, upright, erect
  2. portrait-format (oriented so that the vertical sides are longer than the horizontal sides)
    Antonym: fekvő
  3. (after egész; before nap, sometimes év or esztendő) Emphasizes the length of a period of time.
    Egész álló nap dolgozott.He's been working all day long.
  4. (typography) Roman (upright, as opposed to oblique or italic)
    Coordinate terms: dőlt, döntött
  5. (in compounds) resistant, -proof

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative álló állók
accusative állót állókat
dative állónak állóknak
instrumental állóval állókkal
causal-final állóért állókért
translative állóvá állókká
terminative állóig állókig
essive-formal állóként állókként
essive-modal
inessive állóban állókban
superessive állón állókon
adessive állónál állóknál
illative állóba állókba
sublative állóra állókra
allative állóhoz állókhoz
elative állóból állókból
delative állóról állókról
ablative állótól állóktól
non-attributive
possessive - singular
állóé állóké
non-attributive
possessive - plural
állóéi állókéi

Derived termsEdit

Compound words with the sense ’-proof’
Other compound words

Further readingEdit

  • álló in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • álló in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)