óír

See also: oir, OIr, oír, óir, òir, oïr, -oir, and -óir

Hungarian

Etymology

ó (“ancient, old”) +‎ ír (“Irish”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈoːjiːr]
• Hyphenation: óír
• Rhymes: -iːr

Adjective

óír (not comparable)

1. Old Irish

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	óír	óírek
accusative	óírt	óíreket
dative	óírnek	óíreknek
instrumental	óírrel	óírekkel
causal-final	óírért	óírekért
translative	óírré	óírekké
terminative	óírig	óírekig
essive-formal	óírként	óírekként
essive-modal	óírül	—
inessive	óírben	óírekben
superessive	óíren	óíreken
adessive	óírnél	óíreknél
illative	óírbe	óírekbe
sublative	óírre	óírekre
allative	óírhez	óírekhez
elative	óírből	óírekből
delative	óírről	óírekről
ablative	óírtől	óírektől
non-attributive possessive - singular	óíré	óíreké
non-attributive possessive - plural	óíréi	óírekéi

Noun

óír (countable and uncountable, plural óírek)

1. Old Irish (person)
2. Old Irish (language)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	óír	óírek
accusative	óírt	óíreket
dative	óírnek	óíreknek
instrumental	óírrel	óírekkel
causal-final	óírért	óírekért
translative	óírré	óírekké
terminative	óírig	óírekig
essive-formal	óírként	óírekként
essive-modal	—	—
inessive	óírben	óírekben
superessive	óíren	óíreken
adessive	óírnél	óíreknél
illative	óírbe	óírekbe
sublative	óírre	óírekre
allative	óírhez	óírekhez
elative	óírből	óírekből
delative	óírről	óírekről
ablative	óírtől	óírektől
non-attributive possessive - singular	óíré	óíreké
non-attributive possessive - plural	óíréi	óírekéi

Possessive forms of óír
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	óírem	óírjeim
2nd person sing.	óíred	óírjeid
3rd person sing.	óírje	óírjei
1st person plural	óírünk	óírjeink
2nd person plural	óíretek	óírjeitek
3rd person plural	óírjük	óírjeik