Open main menu

Contents

CatalanEdit

PronunciationEdit

VerbEdit

ballada f sg

  1. past participle of ballar

HungarianEdit

EtymologyEdit

An international word, mainly via German. Compare German Ballade, English ballad, French ballade.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈbɒlːɒdɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: bal‧la‧da

NounEdit

ballada (plural balladák)

  1. ballad (a form of verse)

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative ballada balladák
accusative balladát balladákat
dative balladának balladáknak
instrumental balladával balladákkal
causal-final balladáért balladákért
translative balladává balladákká
terminative balladáig balladákig
essive-formal balladaként balladákként
essive-modal
inessive balladában balladákban
superessive balladán balladákon
adessive balladánál balladáknál
illative balladába balladákba
sublative balladára balladákra
allative balladához balladákhoz
elative balladából balladákból
delative balladáról balladákról
ablative balladától balladáktól
Possessive forms of ballada
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. balladám balladáim
2nd person sing. balladád balladáid
3rd person sing. balladája balladái
1st person plural balladánk balladáink
2nd person plural balladátok balladáitok
3rd person plural balladájuk balladáik

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN