gémes
Hungarian edit
Etymology edit
gém (“heron or spoonbill”) + -es (adjective-forming suffix), the shape and movement of the bird metaphorically transferred to the senses “drawbridge, (boom) barrier”, “hoist”, “sweep” (of a well), becoming the basis of the adjective, which mostly exists today in the compound given below.[1]
Pronunciation edit
Adjective edit
gémes (not comparable)
Declension edit
| Inflection of gémes | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | gémes | gémesek |
| accusative | gémeset gémest |
gémeseket |
| dative | gémesnek | gémeseknek |
| instrumental | gémessel | gémesekkel |
| causal-final | gémesért | gémesekért |
| translative | gémessé | gémesekké |
| terminative | gémesig | gémesekig |
| essive-formal | gémesként | gémesekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | gémesben | gémesekben |
| superessive | gémesen | gémeseken |
| adessive | gémesnél | gémeseknél |
| illative | gémesbe | gémesekbe |
| sublative | gémesre | gémesekre |
| allative | gémeshez | gémesekhez |
| elative | gémesből | gémesekből |
| delative | gémesről | gémesekről |
| ablative | gémestől | gémesektől |
| non-attributive possessive - singular |
gémesé | gémeseké |
| non-attributive possessive - plural |
gémeséi | gémesekéi |
Derived terms edit
References edit
- ^ gémes in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading edit
- gémes in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (’A Dictionary of the Hungarian Language’). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.