Open main menu

HungarianEdit

EtymologyEdit

Of unknown origin.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈɟorʃ]
  • (file)

AdjectiveEdit

gyors (comparative gyorsabb, superlative leggyorsabb)

  1. rapid
  2. quick

DeclensionEdit

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative gyors gyorsak
accusative gyorsat gyorsakat
dative gyorsnak gyorsaknak
instrumental gyorssal gyorsakkal
causal-final gyorsért gyorsakért
translative gyorssá gyorsakká
terminative gyorsig gyorsakig
essive-formal gyorsként gyorsakként
essive-modal
inessive gyorsban gyorsakban
superessive gyorson gyorsakon
adessive gyorsnál gyorsaknál
illative gyorsba gyorsakba
sublative gyorsra gyorsakra
allative gyorshoz gyorsakhoz
elative gyorsból gyorsakból
delative gyorsról gyorsakról
ablative gyorstól gyorsaktól

SynonymsEdit

AntonymsEdit

Derived termsEdit

(Compound words):

NounEdit

gyors (plural gyorsok)

  1. express train, express (train making limited stops)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative gyors gyorsok
accusative gyorsot gyorsokat
dative gyorsnak gyorsoknak
instrumental gyorssal gyorsokkal
causal-final gyorsért gyorsokért
translative gyorssá gyorsokká
terminative gyorsig gyorsokig
essive-formal gyorsként gyorsokként
essive-modal
inessive gyorsban gyorsokban
superessive gyorson gyorsokon
adessive gyorsnál gyorsoknál
illative gyorsba gyorsokba
sublative gyorsra gyorsokra
allative gyorshoz gyorsokhoz
elative gyorsból gyorsokból
delative gyorsról gyorsokról
ablative gyorstól gyorsoktól
Possessive forms of gyors
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. gyorsom gyorsaim
2nd person sing. gyorsod gyorsaid
3rd person sing. gyorsa gyorsai
1st person plural gyorsunk gyorsaink
2nd person plural gyorsotok gyorsaitok
3rd person plural gyorsuk gyorsaik

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN