hadviselés

Hungarian

From had (“war”) +‎ viselés (“bearing”), from visel (“to wear; bear”) +‎ -és (noun-forming suffix).

hadviselés (plural hadviselések)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hadviselés	hadviselések
accusative	hadviselést	hadviseléseket
dative	hadviselésnek	hadviseléseknek
instrumental	hadviseléssel	hadviselésekkel
causal-final	hadviselésért	hadviselésekért
translative	hadviseléssé	hadviselésekké
terminative	hadviselésig	hadviselésekig
essive-formal	hadviselésként	hadviselésekként
essive-modal	—	—
inessive	hadviselésben	hadviselésekben
superessive	hadviselésen	hadviseléseken
adessive	hadviselésnél	hadviseléseknél
illative	hadviselésbe	hadviselésekbe
sublative	hadviselésre	hadviselésekre
allative	hadviseléshez	hadviselésekhez
elative	hadviselésből	hadviselésekből
delative	hadviselésről	hadviselésekről
ablative	hadviseléstől	hadviselésektől
non-attributive possessive - singular	hadviselésé	hadviseléseké
non-attributive possessive - plural	hadviseléséi	hadviselésekéi

Possessive forms of hadviselés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hadviselésem	hadviseléseim
2nd person sing.	hadviselésed	hadviseléseid
3rd person sing.	hadviselése	hadviselései
1st person plural	hadviselésünk	hadviseléseink
2nd person plural	hadviselésetek	hadviseléseitek
3rd person plural	hadviselésük	hadviseléseik