indulatszó

HungarianEdit

EtymologyEdit

indulat +‎ szó

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈindulɒtsoː]
  • Hyphenation: in‧du‧lat‧szó
  • Rhymes: -soː

NounEdit

indulatszó (plural indulatszók or indulatszavak)

  1. (grammar) interjection

Usage notesEdit

The plural with -szók is preferred in linguistic terminology, while the variant ending in the usual (though irregular) -szavak may occur in common parlance or in earlier texts. (This latter is more common as a standalone, non-compound form.)

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative indulatszó indulatszók
accusative indulatszót indulatszókat
dative indulatszónak indulatszóknak
instrumental indulatszóval indulatszókkal
causal-final indulatszóért indulatszókért
translative indulatszóvá indulatszókká
terminative indulatszóig indulatszókig
essive-formal indulatszóként indulatszókként
essive-modal
inessive indulatszóban indulatszókban
superessive indulatszón indulatszókon
adessive indulatszónál indulatszóknál
illative indulatszóba indulatszókba
sublative indulatszóra indulatszókra
allative indulatszóhoz indulatszókhoz
elative indulatszóból indulatszókból
delative indulatszóról indulatszókról
ablative indulatszótól indulatszóktól
non-attributive
possessive - singular
indulatszóé indulatszóké
non-attributive
possessive - plural
indulatszóéi indulatszókéi
Possessive forms of indulatszó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. indulatszóm indulatszóim
2nd person sing. indulatszód indulatszóid
3rd person sing. indulatszója indulatszói
1st person plural indulatszónk indulatszóink
2nd person plural indulatszótok indulatszóitok
3rd person plural indulatszójuk indulatszóik

See alsoEdit