segédige
Hungarian edit
Etymology edit
segéd (“auxiliary”) + ige (“verb”)
Pronunciation edit
Noun edit
segédige (plural segédigék)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | segédige | segédigék |
| accusative | segédigét | segédigéket |
| dative | segédigének | segédigéknek |
| instrumental | segédigével | segédigékkel |
| causal-final | segédigéért | segédigékért |
| translative | segédigévé | segédigékké |
| terminative | segédigéig | segédigékig |
| essive-formal | segédigeként | segédigékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | segédigében | segédigékben |
| superessive | segédigén | segédigéken |
| adessive | segédigénél | segédigéknél |
| illative | segédigébe | segédigékbe |
| sublative | segédigére | segédigékre |
| allative | segédigéhez | segédigékhez |
| elative | segédigéből | segédigékből |
| delative | segédigéről | segédigékről |
| ablative | segédigétől | segédigéktől |
| non-attributive possessive - singular |
segédigéé | segédigéké |
| non-attributive possessive - plural |
segédigééi | segédigékéi |
| Possessive forms of segédige | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | segédigém | segédigéim |
| 2nd person sing. | segédigéd | segédigéid |
| 3rd person sing. | segédigéje | segédigéi |
| 1st person plural | segédigénk | segédigéink |
| 2nd person plural | segédigétek | segédigéitek |
| 3rd person plural | segédigéjük | segédigéik |
Derived terms edit
See also edit
- (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó (Category: hu:Parts of speech)
Further reading edit
- segédige in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN