kedélyes
Hungarian
editEtymology
editkedély + -es (adjective-forming suffix)[1]
Pronunciation
editAdjective
editkedélyes (comparative kedélyesebb, superlative legkedélyesebb)
Declension
editInflection of kedélyes | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kedélyes | kedélyesek |
accusative | kedélyeset kedélyest |
kedélyeseket |
dative | kedélyesnek | kedélyeseknek |
instrumental | kedélyessel | kedélyesekkel |
causal-final | kedélyesért | kedélyesekért |
translative | kedélyessé | kedélyesekké |
terminative | kedélyesig | kedélyesekig |
essive-formal | kedélyesként | kedélyesekként |
essive-modal | — | — |
inessive | kedélyesben | kedélyesekben |
superessive | kedélyesen | kedélyeseken |
adessive | kedélyesnél | kedélyeseknél |
illative | kedélyesbe | kedélyesekbe |
sublative | kedélyesre | kedélyesekre |
allative | kedélyeshez | kedélyesekhez |
elative | kedélyesből | kedélyesekből |
delative | kedélyesről | kedélyesekről |
ablative | kedélyestől | kedélyesektől |
non-attributive possessive - singular |
kedélyesé | kedélyeseké |
non-attributive possessive - plural |
kedélyeséi | kedélyesekéi |
Derived terms
editSee also
editReferences
edit- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
edit- kedélyes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN