magyarosítás

Hungarian

Etymology

magyarosít +‎ -ás, from magyaros +‎ -ít, from magyar +‎ -os

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɒɟɒroʃiːtaːʃ]
• Hyphenation: ma‧gya‧ro‧sí‧tás

Noun

magyarosítás (usually uncountable, plural magyarosítások)

1. the act of making something more Hungarian, especially in a cultural sense
2. Magyarization, the assimilation process by which non-Hungarian nationals adopted the Hungarian culture and language.

Usage notes

• Not to be confused with magyarítás, the act of localizing software to the Hungarian language.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	magyarosítás	magyarosítások
accusative	magyarosítást	magyarosításokat
dative	magyarosításnak	magyarosításoknak
instrumental	magyarosítással	magyarosításokkal
causal-final	magyarosításért	magyarosításokért
translative	magyarosítássá	magyarosításokká
terminative	magyarosításig	magyarosításokig
essive-formal	magyarosításként	magyarosításokként
essive-modal	—	—
inessive	magyarosításban	magyarosításokban
superessive	magyarosításon	magyarosításokon
adessive	magyarosításnál	magyarosításoknál
illative	magyarosításba	magyarosításokba
sublative	magyarosításra	magyarosításokra
allative	magyarosításhoz	magyarosításokhoz
elative	magyarosításból	magyarosításokból
delative	magyarosításról	magyarosításokról
ablative	magyarosítástól	magyarosításoktól
non-attributive possessive - singular	magyarosításé	magyarosításoké
non-attributive possessive - plural	magyarosításéi	magyarosításokéi

Possessive forms of magyarosítás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	magyarosításom	magyarosításaim
2nd person sing.	magyarosításod	magyarosításaid
3rd person sing.	magyarosítása	magyarosításai
1st person plural	magyarosításunk	magyarosításaink
2nd person plural	magyarosításotok	magyarosításaitok
3rd person plural	magyarosításuk	magyarosításaik

Related terms

• elmagyarosítás
• megmagyarosítás
• magyarosodás, elmagyarosodás, megmagyarosodás