szóelem

Hungarian

Etymology

szó (“word”) +‎ elem (“element”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːɛlɛm]
• Hyphenation: szó‧elem

Noun

szóelem (plural szóelemek)

1. morpheme

   Synonym: morféma

   Hyponyms: előtag, utótag, szótő, toldalék, képző, jel, rag

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szóelem	szóelemek
accusative	szóelemet	szóelemeket
dative	szóelemnek	szóelemeknek
instrumental	szóelemmel	szóelemekkel
causal-final	szóelemért	szóelemekért
translative	szóelemmé	szóelemekké
terminative	szóelemig	szóelemekig
essive-formal	szóelemként	szóelemekként
essive-modal	—	—
inessive	szóelemben	szóelemekben
superessive	szóelemen	szóelemeken
adessive	szóelemnél	szóelemeknél
illative	szóelembe	szóelemekbe
sublative	szóelemre	szóelemekre
allative	szóelemhez	szóelemekhez
elative	szóelemből	szóelemekből
delative	szóelemről	szóelemekről
ablative	szóelemtől	szóelemektől
non-attributive possessive - singular	szóelemé	szóelemeké
non-attributive possessive - plural	szóeleméi	szóelemekéi

Possessive forms of szóelem
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szóelemem	szóelemeim
2nd person sing.	szóelemed	szóelemeid
3rd person sing.	szóeleme	szóelemei
1st person plural	szóelemünk	szóelemeink
2nd person plural	szóelemetek	szóelemeitek
3rd person plural	szóelemük	szóelemeik