HungarianEdit

EtymologyEdit

From the same stem as the noun szerelem (romantic love) +‎ -et (verb-forming suffix).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈsɛrɛt]
  • (file)
  • Hyphenation: sze‧ret
  • Rhymes: -ɛt

VerbEdit

szeret

  1. (transitive) to love
    Synonym: szerelmes (adjective, referring to romantic love)
    Szeretlek.I love you.
  2. (transitive) to like
    A fiam szeret olvasni.My son likes reading.
    Synonyms: tetszik (getting a positive impression about someone or something, cf. “appeal”), ízlik (taste good), jólesik (feel good), kedvel (literary), bír (colloquial), csíp (colloquial)

ConjugationEdit

Derived termsEdit

(With verbal prefixes):

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

Further readingEdit

  • szeret in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.