HungarianEdit

EtymologyEdit

töm (to stuff, fill) +‎ -és (noun-forming suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈtømeːʃ]
  • Hyphenation: tö‧més

NounEdit

tömés (plural tömések)

  1. verbal noun of töm, filling, stuffing
  2. (dentistry) filling (any material used to fill a cavity in a tooth; the result of using such material; the act of filling the cavity)
  3. padding (soft filling material used in cushions, shoulders of jackets, etc.)
  4. (of goose or duck) force-feeding (the act of forcing an animal to ingest food, for example by stuffing food down the throat)

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tömés tömések
accusative tömést töméseket
dative tömésnek töméseknek
instrumental töméssel tömésekkel
causal-final tömésért tömésekért
translative töméssé tömésekké
terminative tömésig tömésekig
essive-formal tömésként tömésekként
essive-modal
inessive tömésben tömésekben
superessive tömésen töméseken
adessive tömésnél töméseknél
illative tömésbe tömésekbe
sublative tömésre tömésekre
allative töméshez tömésekhez
elative tömésből tömésekből
delative tömésről tömésekről
ablative töméstől tömésektől
non-attributive
possessive - singular
tömésé töméseké
non-attributive
possessive - plural
töméséi tömésekéi
Possessive forms of tömés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tömésem töméseim
2nd person sing. tömésed töméseid
3rd person sing. tömése tömései
1st person plural tömésünk töméseink
2nd person plural tömésetek töméseitek
3rd person plural tömésük töméseik

Derived termsEdit

Compound words

Further readingEdit

  • tömés in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.