érkezés

Hungarian

Etymology

From érkezik (“to arrive”) +‎ -és.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːrkɛzeːʃ]
• Hyphenation: ér‧ke‧zés

Noun

érkezés (plural érkezések)

1. arrival

   Synonym: megérkezés

   Antonyms: indulás (“departure”), távozás (“leaving”, from somewhere; of persons)

2. (folksy) (chiefly with a possessive suffix) construed with van/nincs: time, occasion, opportunity (to do something)

   Synonyms: idő, alkalom, lehetőség

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	érkezés	érkezések
accusative	érkezést	érkezéseket
dative	érkezésnek	érkezéseknek
instrumental	érkezéssel	érkezésekkel
causal-final	érkezésért	érkezésekért
translative	érkezéssé	érkezésekké
terminative	érkezésig	érkezésekig
essive-formal	érkezésként	érkezésekként
essive-modal	—	—
inessive	érkezésben	érkezésekben
superessive	érkezésen	érkezéseken
adessive	érkezésnél	érkezéseknél
illative	érkezésbe	érkezésekbe
sublative	érkezésre	érkezésekre
allative	érkezéshez	érkezésekhez
elative	érkezésből	érkezésekből
delative	érkezésről	érkezésekről
ablative	érkezéstől	érkezésektől
non-attributive possessive - singular	érkezésé	érkezéseké
non-attributive possessive - plural	érkezéséi	érkezésekéi

Possessive forms of érkezés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	érkezésem	érkezéseim
2nd person sing.	érkezésed	érkezéseid
3rd person sing.	érkezése	érkezései
1st person plural	érkezésünk	érkezéseink
2nd person plural	érkezésetek	érkezéseitek
3rd person plural	érkezésük	érkezéseik

Further reading

• érkezés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• érkezés in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).