értelmű

HungarianEdit

EtymologyEdit

értelem (sense, meaning) +‎ (adjective-forming suffix)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈeːrtɛlmyː]
  • Hyphenation: ér‧tel‧mű
  • Rhymes: -myː

AdjectiveEdit

értelmű (not comparable)

  1. of …… meaning or sense
    Synonym: jelentésű
    Coordinate terms: alakú (of … form, i.e. spelling), ejtésű / kiejtésű (of … pronunciation)
    átvitt értelműof figurative sense
    azonos értelműsynonymous (literally, “of the same meaning)”)
    hasonló/rokon értelműsynonymous (literally, “of a similar meaning)”)
    különböző/eltérő értelműof a different meaning
    mély értelmű megállapítása profound statement
  2. -minded (of a particular mind, brain, or intellect)
    Synonyms: agyú, elméjű, észjárású, eszű, fejű (in certain phrases), felfogású, gondolkodású, szellemű, tudatú
    csekély értelmű medvebocsa bear of little brain (literally, “a bearcub of meager intellect”)
  3. (law) to …… effect
    ellenkező értelmű megállapodás hiányábanunless there is an agreement to the contrary [effect]

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
singular plural
nominative értelmű értelműek
accusative értelműt értelműeket
dative értelműnek értelműeknek
instrumental értelművel értelműekkel
causal-final értelműért értelműekért
translative értelművé értelműekké
terminative értelműig értelműekig
essive-formal értelműként értelműekként
essive-modal
inessive értelműben értelműekben
superessive értelműn értelműeken
adessive értelműnél értelműeknél
illative értelműbe értelműekbe
sublative értelműre értelműekre
allative értelműhöz értelműekhez
elative értelműből értelműekből
delative értelműről értelműekről
ablative értelműtől értelműektől
non-attributive
possessive - singular
értelműé értelműeké
non-attributive
possessive - plural
értelműéi értelműekéi

Derived termsEdit

Compound words
Compound words with the suffix -ség