Hungarian

edit

Etymology

edit

From -e- (linking vowel) +‎ -vény (noun-forming suffix).

Pronunciation

edit

Suffix

edit

-evény

  1. (noun-forming suffix) Added to a verb (or rarely to a noun) to form a noun indicating the result or object of the action.
    jön (to come) + ‎-evény → ‎jövevény (newcomer)

Usage notes

edit
  • (noun-forming suffix) Variants:
    -vány is added to back-vowel words
    -vény is added to front-vowel words
    -ovány is added to some back-vowel words
    -evény is added to some front-vowel words

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative -evény -evények
accusative -evényt -evényeket
dative -evénynek -evényeknek
instrumental -evénnyel -evényekkel
causal-final -evényért -evényekért
translative -evénnyé -evényekké
terminative -evényig -evényekig
essive-formal -evényként -evényekként
essive-modal -evényül
inessive -evényben -evényekben
superessive -evényen -evényeken
adessive -evénynél -evényeknél
illative -evénybe -evényekbe
sublative -evényre -evényekre
allative -evényhez -evényekhez
elative -evényből -evényekből
delative -evényről -evényekről
ablative -evénytől -evényektől
non-attributive
possessive - singular
-evényé -evényeké
non-attributive
possessive - plural
-evényéi -evényekéi
Possessive forms of -evény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. -evényem -evényeim
2nd person sing. -evényed -evényeid
3rd person sing. -evénye -evényei
1st person plural -evényünk -evényeink
2nd person plural -evényetek -evényeitek
3rd person plural -evényük -evényeik

Derived terms

edit

See also

edit