Hungarian

edit

Etymology

edit

First attested in 1815–1817. +‎ [1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈhyːɦoː]
  • Hyphenation: hű‧hó
  • Rhymes: -hoː

Noun

edit

hűhó (plural hűhók)

  1. (colloquial, derogatory) fuss, ado, hype, bother, hoopla, commotion, to-do, ballyhoo
    Synonyms: felhajtás, felfordulás, hercehurca, cécó
    Sok hűhó semmiértMuch Ado About Nothing (a comedy by William Shakespeare)
  2. (colloquial) show (something presented with great pomp and ceremony)

Declension

edit
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative hűhó hűhók
accusative hűhót hűhókat
dative hűhónak hűhóknak
instrumental hűhóval hűhókkal
causal-final hűhóért hűhókért
translative hűhóvá hűhókká
terminative hűhóig hűhókig
essive-formal hűhóként hűhókként
essive-modal
inessive hűhóban hűhókban
superessive hűhón hűhókon
adessive hűhónál hűhóknál
illative hűhóba hűhókba
sublative hűhóra hűhókra
allative hűhóhoz hűhókhoz
elative hűhóból hűhókból
delative hűhóról hűhókról
ablative hűhótól hűhóktól
non-attributive
possessive - singular
hűhóé hűhóké
non-attributive
possessive - plural
hűhóéi hűhókéi
Possessive forms of hűhó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hűhóm hűhóim
2nd person sing. hűhód hűhóid
3rd person sing. hűhója hűhói
1st person plural hűhónk hűhóink
2nd person plural hűhótok hűhóitok
3rd person plural hűhójuk hűhóik

References

edit
  1. ^ hűhó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit
  • hűhó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN