haszontalan

Hungarian

Etymology

haszon +‎ -talan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒsontɒlɒn]
• Hyphenation: ha‧szon‧ta‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

haszontalan (comparative haszontalanabb, superlative leghaszontalanabb)

1. useless, worthless
2. naughty, good-for-nothing
3. unavailing, futile

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	haszontalan	haszontalanok
accusative	haszontalant	haszontalanokat
dative	haszontalannak	haszontalanoknak
instrumental	haszontalannal	haszontalanokkal
causal-final	haszontalanért	haszontalanokért
translative	haszontalanná	haszontalanokká
terminative	haszontalanig	haszontalanokig
essive-formal	haszontalanként	haszontalanokként
essive-modal	haszontalanul	—
inessive	haszontalanban	haszontalanokban
superessive	haszontalanon	haszontalanokon
adessive	haszontalannál	haszontalanoknál
illative	haszontalanba	haszontalanokba
sublative	haszontalanra	haszontalanokra
allative	haszontalanhoz	haszontalanokhoz
elative	haszontalanból	haszontalanokból
delative	haszontalanról	haszontalanokról
ablative	haszontalantól	haszontalanoktól
non-attributive possessive - singular	haszontalané	haszontalanoké
non-attributive possessive - plural	haszontalanéi	haszontalanokéi

Derived terms

• haszontalankodik
• haszontalanság
• haszontalanul

 

Noun

haszontalan (plural haszontalanok)

1. scamp (a rascal, swindler, or rogue; a ne'er-do-well)
2. scamp (a mischievous person, especially a playful, impish youngster)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	haszontalan	haszontalanok
accusative	haszontalant	haszontalanokat
dative	haszontalannak	haszontalanoknak
instrumental	haszontalannal	haszontalanokkal
causal-final	haszontalanért	haszontalanokért
translative	haszontalanná	haszontalanokká
terminative	haszontalanig	haszontalanokig
essive-formal	haszontalanként	haszontalanokként
essive-modal	—	—
inessive	haszontalanban	haszontalanokban
superessive	haszontalanon	haszontalanokon
adessive	haszontalannál	haszontalanoknál
illative	haszontalanba	haszontalanokba
sublative	haszontalanra	haszontalanokra
allative	haszontalanhoz	haszontalanokhoz
elative	haszontalanból	haszontalanokból
delative	haszontalanról	haszontalanokról
ablative	haszontalantól	haszontalanoktól
non-attributive possessive - singular	haszontalané	haszontalanoké
non-attributive possessive - plural	haszontalanéi	haszontalanokéi

Possessive forms of haszontalan
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	haszontalanom	haszontalanjaim
2nd person sing.	haszontalanod	haszontalanjaid
3rd person sing.	haszontalanja	haszontalanjai
1st person plural	haszontalanunk	haszontalanjaink
2nd person plural	haszontalanotok	haszontalanjaitok
3rd person plural	haszontalanjuk	haszontalanjaik

Further reading

• haszontalan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN