marha

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

From Old High German marchat ‎(market)

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈmɒrɦɒ]
  • Hyphenation: mar‧ha

NounEdit

marha ‎(plural marhák)

  1. cattle
  2. (colloquial) beef (meat from a cow)
  3. (vulgar) blockhead (a stupid person)
  4. (obsolete) asset, valuables, riches (possession of relatively great value)
    • 1856, János Arany, Szondi két apródja,[1] verse 11:
      A vár piacára ezüstöt, aranyt, / Sok nagybecsü marhát máglyába kihordat; / Harcos paripái nyihognak alant: / Szügyeikben tőrt keze forgat.

DeclensionEdit

Inflection (plural in -k, back harmony)
singular plural
nominative marha marhák
accusative marhát marhákat
dative marhának marháknak
instrumental marhával marhákkal
causal-final marháért marhákért
translative marhává marhákká
terminative marháig marhákig
essive-formal marhaként marhákként
essive-modal
inessive marhában marhákban
superessive marhán marhákon
adessive marhánál marháknál
illative marhába marhákba
sublative marhára marhákra
allative marhához marhákhoz
elative marhából marhákból
delative marháról marhákról
ablative marhától marháktól
Possessive forms of marha
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. marhám marháim
2nd person sing. marhád marháid
3rd person sing. marhája marhái
1st person plural marhánk marháink
2nd person plural marhátok marháitok
3rd person plural marhájuk marháik

SynonymsEdit

HyponymsEdit

Derived termsEdit

(Compound words):


Old High GermanEdit

NounEdit

marha f

  1. mare
Read in another language