segéd

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

From the same root as segít ‎(to help).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): /ˈʃɛɡeːd/
  • Hyphenation: se‧géd

NounEdit

segéd ‎(plural segédek)

  1. aide, helper, assistant
  2. second (in a duel)

DeclensionEdit

Inflection (plural in -ek, front unrounded harmony)
singular plural
nominative segéd segédek
accusative segédet segédeket
dative segédnek segédeknek
instrumental segéddel segédekkel
causal-final segédért segédekért
translative segéddé segédekké
terminative segédig segédekig
essive-formal segédként segédekként
essive-modal
inessive segédben segédekben
superessive segéden segédeken
adessive segédnél segédeknél
illative segédbe segédekbe
sublative segédre segédekre
allative segédhez segédekhez
elative segédből segédekből
delative segédről segédekről
ablative segédtől segédektől
Possessive forms of segéd
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. segédem segédjeim
2nd person sing. segéded segédjeid
3rd person sing. segédje segédjei
1st person plural segédünk segédjeink
2nd person plural segédetek segédjeitek
3rd person plural segédjük segédjeik
Possessive forms of segéd
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. segédem segédeim
2nd person sing. segéded segédeid
3rd person sing. segéde segédei
1st person plural segédünk segédeink
2nd person plural segédetek segédeitek
3rd person plural segédük segédeik

Derived termsEdit

(Compound words):

ReferencesEdit

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6
Read in another language