HungarianEdit

EtymologyEdit

From szer (tool, noun) +‎ -el (denominal verb-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈsɛrɛl]
  • Hyphenation: sze‧rel
  • Rhymes: -ɛl

VerbEdit

szerel

  1. (transitive) to mount, assemble, install, equip
    Synonyms: felszerel, összeszerel, összeállít, összerak, erősít, ráerősít, odaerősít, rögzít
  2. (transitive) to fix, repair, mend
    Synonyms: megszerel, javít, megjavít, rendbe hoz

ConjugationEdit

Derived termsEdit

(With verbal prefixes):

ReferencesEdit

  1. ^ szerel in Tótfalusi, István: Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further readingEdit