See also: vetes and vêtes

Catalan

edit

Verb

edit

vetés

  1. first/third-person singular imperfect subjunctive of vetar

Hungarian

edit

Etymology

edit

vet +‎ -és

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈvɛteːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ve‧tés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

edit

vetés (plural vetések)

  1. (agriculture) sowing (the act or process of sowing)
  2. (agriculture) crop
  3. throw, throwing, cast, casting

Declension

edit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative vetés vetések
accusative vetést vetéseket
dative vetésnek vetéseknek
instrumental vetéssel vetésekkel
causal-final vetésért vetésekért
translative vetéssé vetésekké
terminative vetésig vetésekig
essive-formal vetésként vetésekként
essive-modal
inessive vetésben vetésekben
superessive vetésen vetéseken
adessive vetésnél vetéseknél
illative vetésbe vetésekbe
sublative vetésre vetésekre
allative vetéshez vetésekhez
elative vetésből vetésekből
delative vetésről vetésekről
ablative vetéstől vetésektől
non-attributive
possessive - singular
vetésé vetéseké
non-attributive
possessive - plural
vetéséi vetésekéi
Possessive forms of vetés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. vetésem vetéseim
2nd person sing. vetésed vetéseid
3rd person sing. vetése vetései
1st person plural vetésünk vetéseink
2nd person plural vetésetek vetéseitek
3rd person plural vetésük vetéseik

Derived terms

edit
Compound words

Further reading

edit
  • vetés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Spanish

edit

Pronunciation

edit
  • IPA(key): /beˈtes/ [beˈt̪es]
  • Rhymes: -es
  • Syllabification: ve‧tés

Verb

edit

vetés

  1. second-person singular voseo present subjunctive of vetar