láp

See also: LAP, Lap, lap, lập, lấp, lặp, lắp, ļap, and łap

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *lappa (“floating log”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlaːp]

• Audio

  (file)

• Rhymes: -aːp

Noun

láp (plural lápok)

1. moor (region with poor, marshy soil, peat, and heath)

   Synonyms: mocsár, ingovány

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	láp	lápok
accusative	lápot	lápokat
dative	lápnak	lápoknak
instrumental	láppal	lápokkal
causal-final	lápért	lápokért
translative	láppá	lápokká
terminative	lápig	lápokig
essive-formal	lápként	lápokként
essive-modal	—	—
inessive	lápban	lápokban
superessive	lápon	lápokon
adessive	lápnál	lápoknál
illative	lápba	lápokba
sublative	lápra	lápokra
allative	láphoz	lápokhoz
elative	lápból	lápokból
delative	lápról	lápokról
ablative	láptól	lápoktól
non-attributive possessive - singular	lápé	lápoké
non-attributive possessive - plural	lápéi	lápokéi

Possessive forms of láp
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	lápom	lápjaim
2nd person sing.	lápod	lápjaid
3rd person sing.	lápja	lápjai
1st person plural	lápunk	lápjaink
2nd person plural	lápotok	lápjaitok
3rd person plural	lápjuk	lápjaik

Derived terms

• lápi
• lápos
• lápú

 

Further reading

• láp in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Middle Irish

Etymology

Probably related to lathach (“mud”).

Pronunciation

• IPA^(key): /l͈aːb/

Noun

láp f

1. mud, mire
2. (figuratively) sin, vice

Descendants

• Irish: láib