See also: fogo and fógo

CatalanEdit

EtymologyEdit

From foc (fire) +‎ (augmentative suffix).

NounEdit

fogó m (plural fogons)

  1. burner (element on a kitchen stove that generates heat)

Further readingEdit


HungarianEdit

EtymologyEdit

fog +‎

PronunciationEdit

ParticipleEdit

fogó

  1. present participle of fog

NounEdit

fogó (plural fogók)

  1. pincers, pliers
  2. tongs
  3. tagger, it (in a tag game)

DeclensionEdit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative fogó fogók
accusative fogót fogókat
dative fogónak fogóknak
instrumental fogóval fogókkal
causal-final fogóért fogókért
translative fogóvá fogókká
terminative fogóig fogókig
essive-formal fogóként fogókként
essive-modal
inessive fogóban fogókban
superessive fogón fogókon
adessive fogónál fogóknál
illative fogóba fogókba
sublative fogóra fogókra
allative fogóhoz fogókhoz
elative fogóból fogókból
delative fogóról fogókról
ablative fogótól fogóktól
non-attributive
possessive - singular
fogóé fogóké
non-attributive
possessive - plural
fogóéi fogókéi
Possessive forms of fogó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fogóm fogóim
2nd person sing. fogód fogóid
3rd person sing. fogója fogói
1st person plural fogónk fogóink
2nd person plural fogótok fogóitok
3rd person plural fogójuk fogóik

Derived termsEdit

Compound words

Further readingEdit

  • fogó in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.