See also: -igen

DanishEdit

Alternative formsEdit

PronunciationEdit

AdverbEdit

igen

  1. again

HungarianEdit

EtymologyEdit

Probably a lexicalization of the i- stem variant of the demonstrative pronoun e ~ ez.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈiɡɛn]
  • (file)
  • Hyphenation: igen
  • Rhymes: -ɛn

AdverbEdit

igen (not comparable)

  1. (literary) quite, very, rather, highly
    Synonym: nagyon
    • 1974, Leo Tolstoy (author), László Németh (translator), Anna Karenina [Anna Karenina], Bucharest: Kriterion Könyvkiadó (1989), →ISBN, volume 1, part 1, chapter 1, page 7:
      Az történt vele ebben a pillanatban, ami az emberrel történni szokott, ha váratlanul igen szégyenletes dolgon érik. Arcát nem tudta a helyzethez szabni, amelybe bűne felfedésével a felesége előtt került.
      There happened to him at that instant what does happen to people when they are unexpectedly caught in something very disgraceful. He did not succeed in adapting his face to the position in which he was placed towards his wife by the discovery of his fault.
    • 1975, Imre Kertész, Tim Wilkinson, transl., Sorstalanság, Budapest: Magvető Könyvkiadó (2016), →ISBN, page 25:
      Utolsónak mostohaanyám legidősebb bátyja, Lajos bácsi érkezett. Ő valami igen fontos tisztséget tölt be a családunkban, bár egész pontosan meghatározni nem tudnám, milyet.
      The last person to arrive was my stepmother’s oldest brother, Uncle Lajos. He fulfills some terribly important function in our family, though I’d be hard put to define exactly what that was.

Derived termsEdit

InterjectionEdit

igen

  1. yes
    Synonyms: (informal) aha, (colloquial or slang) ja
    Antonym: nem

Derived termsEdit

NounEdit

igen (plural igenek)

  1. yes

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative igen igenek
accusative igent igeneket
dative igennek igeneknek
instrumental igennel igenekkel
causal-final igenért igenekért
translative igenné igenekké
terminative igenig igenekig
essive-formal igenként igenekként
essive-modal
inessive igenben igenekben
superessive igenen igeneken
adessive igennél igeneknél
illative igenbe igenekbe
sublative igenre igenekre
allative igenhez igenekhez
elative igenből igenekből
delative igenről igenekről
ablative igentől igenektől
non-attributive
possessive - singular
igené igeneké
non-attributive
possessive - plural
igenéi igenekéi
Possessive forms of igen
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. igenem igenjeim
2nd person sing. igened igenjeid
3rd person sing. igenje igenjei
1st person plural igenünk igenjeink
2nd person plural igenetek igenjeitek
3rd person plural igenjük igenjeik

ReferencesEdit

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further readingEdit

  • (very): igen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (yes): igen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

JapaneseEdit

RomanizationEdit

igen

  1. Rōmaji transcription of いげん

LudianEdit

EtymologyEdit

From Proto-Finnic *igen.

NounEdit

igen

  1. gums

SwedishEdit

EtymologyEdit

From Old Norse í gegn (against), from í (in, on) and gegn (straight, direct).

AdverbEdit

igen (not comparable)

  1. again

SynonymsEdit

  • ånyo (archaic or formal)

AnagramsEdit