Open main menu
See also: tap, țap, tập, and TAP

Contents

HungarianEdit

EtymologyEdit

Back-formation from táplál. Created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈtaːp]
  • Hyphenation: táp

NounEdit

táp (plural tápok)

  1. nutrient, feed, nourishment

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative táp tápok
accusative tápot tápokat
dative tápnak tápoknak
instrumental táppal tápokkal
causal-final tápért tápokért
translative táppá tápokká
terminative tápig tápokig
essive-formal tápként tápokként
essive-modal
inessive tápban tápokban
superessive tápon tápokon
adessive tápnál tápoknál
illative tápba tápokba
sublative tápra tápokra
allative táphoz tápokhoz
elative tápból tápokból
delative tápról tápokról
ablative táptól tápoktól
Possessive forms of táp
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tápom tápjaim
2nd person sing. tápod tápjaid
3rd person sing. tápja tápjai
1st person plural tápunk tápjaink
2nd person plural tápotok tápjaitok
3rd person plural tápjuk tápjaik

Derived termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN

VietnameseEdit

PronunciationEdit

VerbEdit

táp

  1. to snap, to bite

Related termsEdit