See also: tunet

HungarianEdit

EtymologyEdit

tűnik +‎ -et (noun-forming suffix)[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ ˈtynɛt]
  • Hyphenation: tü‧net
  • Rhymes: -ɛt

NounEdit

tünet (plural tünetek)

  1. sign, symptom, signal (anything that indicates, or is characteristic of, the presence of something else)
    Synonyms: jel, jelenség, megnyilvánulás
  2. (medicine) symptom (a perceived change in some function, sensation or appearance of a person that indicates a disease or disorder, such as fever, headache or rash)
    Synonyms: panasz, szimptóma

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tünet tünetek
accusative tünetet tüneteket
dative tünetnek tüneteknek
instrumental tünettel tünetekkel
causal-final tünetért tünetekért
translative tünetté tünetekké
terminative tünetig tünetekig
essive-formal tünetként tünetekként
essive-modal
inessive tünetben tünetekben
superessive tüneten tüneteken
adessive tünetnél tüneteknél
illative tünetbe tünetekbe
sublative tünetre tünetekre
allative tünethez tünetekhez
elative tünetből tünetekből
delative tünetről tünetekről
ablative tünettől tünetektől
non-attributive
possessive - singular
tüneté tüneteké
non-attributive
possessive - plural
tünetéi tünetekéi
Possessive forms of tünet
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tünetem tüneteim
2nd person sing. tüneted tüneteid
3rd person sing. tünete tünetei
1st person plural tünetünk tüneteink
2nd person plural tünetetek tüneteitek
3rd person plural tünetük tüneteik

Derived termsEdit

Compound words

ReferencesEdit

  1. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further readingEdit

  • tünet in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.