visz

Contents

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *wixe- (“to bring, carry”). Cognate with Mansi виӈкве (viňkve), Estonian viima, Finnish viedä. Often considered a doublet of Hungarian vesz (“to buy, take”), but this may not be correct.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvis]

Verb

visz

1. (transitive) to carry, take

Conjugation

conjugation of visz

Infinitive			vinni
Past participle			vitt
Present participle			vivő
Future participle			viendő
Adverbial participle			vive
Potential			vihet
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative mood	Present	Indefinite	viszek	viszel	visz	viszünk	visztek	visznek
		Definite	viszem én téged/titeket viszlek	viszed	viszi	visszük	viszitek	viszik
	Past	Indefinite	vittem	vittél	vitt	vittünk	vittetek	vittek
		Definite	vittem én téged/titeket vittelek	vitted	vitte	vittük	vittétek	vitték
Conditional mood	Present	Indefinite	vinnék	vinnél	vinne	vinnénk	vinnétek	vinnének
		Definite	vinném én téged/titeket vinnélek	vinnéd	vinné	vinnénk	vinnétek	vinnék
Subjunctive mood	Present	Indefinite	vigyek	vígy or vigyél	vigyen	vigyünk	vigyetek	vigyenek
		Definite	vigyem én téged/titeket vigyelek	vidd or vigyed	vigye	vigyük	vigyétek	vigyék
Conjugated infinitive			vinnem	vinned	vinnie	vinnünk	vinnetek	vinniük

Derived terms

(With verbal prefixes):

• átvisz
• bevisz
• elvisz
• felvisz
• hazavisz
• kivisz
• levisz
• végigvisz
• visszavisz

(Expressions):

• asszonyt visz a házhoz

References