visz

See also: vísz

Hungarian

Etymology

From Proto-Uralic *wixe- (“to bring, carry”). Cognate with Mansi виӈкве (viňkve), Estonian viima, Finnish viedä. Often considered a doublet of Hungarian vesz (“to buy, take”), but this may not be correct.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvis]
• Rhymes: -is

Verb

visz

1. (transitive) to take, carry

Conjugation

conjugation of visz

			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	viszek	viszel	visz	viszünk	visztek	visznek
		Def.	viszem	viszed	viszi	visszük	viszitek	viszik
		2nd-p. o.	viszlek	―
	Past	Indef.	vittem	vittél	vitt	vittünk	vittetek	vittek
		Def.	vittem	vitted	vitte	vittük	vittétek	vitték
		2nd-p. o.	vittelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	vinnék	vinnél	vinne	vinnénk	vinnétek	vinnének
		Def.	vinném	vinnéd	vinné	vinnénk (or vinnők)	vinnétek	vinnék
		2nd-p. o.	vinnélek	―
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	vigyek	vígy or vigyél	vigyen	vigyünk	vigyetek	vigyenek
		Def.	vigyem	vidd or vigyed	vigye	vigyük	vigyétek	vigyék
		2nd-p. o.	vigyelek	―
Infinitive	vinni		vinnem	vinned	vinnie	vinnünk	vinnetek	vinniük
Other nonfinite verb forms			Verbal noun	Present participle	Past participle	Future part.	Adverbial part.	Potential
			vivés or vitel	vivő	vitt	viendő	víve	vihet

Derived terms

(With verbal prefixes):

• átvisz
• bevisz
• elvisz
• felvisz
• hazavisz
• kivisz
• levisz
• végigvisz
• visszavisz

Expressions

• asszonyt visz a házhoz
• véghez visz

 

Further reading

• visz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN