Open main menu
See also: fej.

Contents

DanishEdit

EtymologyEdit

From Old Norse feigr (near to death) and German feig (cowardly).

PronunciationEdit

AdjectiveEdit

fej

  1. cowardly
  2. unfair, mean

InflectionEdit

Inflection of fej
Positive Comparative Superlative
Common singular fej fejere fejest2
Neuter singular fejt fejere fejest2
Plural feje fejere fejest2
Definite attributive1 feje fejere fejeste
1) When an adjective is applied predicatively to something definite, the corresponding "indefinite" form is used.
2) The "indefinite" superlatives may not be used attributively.

SynonymsEdit

AntonymsEdit

Derived termsEdit


HungarianEdit

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈfɛj]
  • (file)
  • Hyphenation: fej
  • Rhymes: -ɛj

Etymology 1Edit

From Proto-Uralic *päŋe. Cognates include Southern Mansi päŋ, Northern Mansi пуӈк (puňk), Finnish pää and Estonian pea.

NounEdit

fej (plural fejek)

  1. head (part of the body)
    Coordinate terms: törzs, végtag
    • 1848, Sándor Petőfi, Kun László krónikája,[1] stanza 4:
      A koronát még kölyök korában / Nyomintották a fejére néki, / S már csatázott siheder korában, / És vala nagy az ő vitézségi.
  2. head, mind, brain, intellect
    • 1848, Sándor Petőfi, Dobzse László,[2] stanza 3:
      Üres volt a feje néki, / Üresebb a zsebje, / Egy keserves polturáért / Könyökig vájt benne.
    Elvesztette a fejét. — He/she has lost his/her head.
  3. head (principal operative part of a machine or tool)
  4. heads, obverse (side of a coin that bears the picture of the head of state)
    Antonym: írás
    Ha fej, én nyerek. — Heads, I win.
  5. (formal) head (leader, chief)
    az állam feje — head of state
  6. head, capitulum (clump of seeds, leaves or flowers)
    a saláta feje — the head of the lettuce
  7. (rare) foliage, crown (top of a tree)
    • 1825, Mihály Vörösmarty, Zalán futása,[3] canto 2, lines 670–672:
      Mint, ha megindúl a fuvalom nagy Mátra vidékén, / Rengenek a tölgyek, fejeik meghajlanak ingva: / Úgy mozgott Bodrog táján a reggeli tábor.
DeclensionEdit
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative fej fejek
accusative fejet fejeket
dative fejnek fejeknek
instrumental fejjel fejekkel
causal-final fejért fejekért
translative fejjé fejekké
terminative fejig fejekig
essive-formal fejként fejekként
essive-modal
inessive fejben fejekben
superessive fejen fejeken
adessive fejnél fejeknél
illative fejbe fejekbe
sublative fejre fejekre
allative fejhez fejekhez
elative fejből fejekből
delative fejről fejekről
ablative fejtől fejektől
Possessive forms of fej
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. fejem fejeim
2nd person sing. fejed fejeid
3rd person sing. feje fejei
1st person plural fejünk fejeink
2nd person plural fejetek fejeitek
3rd person plural fejük fejeik
SynonymsEdit
Derived termsEdit
Compound words
Expressions

Etymology 2Edit

From Proto-Finno-Ugric *päδ'e-

VerbEdit

fej

  1. (transitive) to milk
ConjugationEdit
Derived termsEdit