HungarianEdit

Hungarian numbers (edit)
10
 ←  0 1 2  → 
    Cardinal: egy
    Nominal: egyes
    Ordinal: első
    Day of month: elseje
    A.o.: először
    Adverbial: egyszer
    Multiplier: egyszeres
    Distributive: egyesével, egyenként
    Collective: egyedül
    Fractional: egyed
    Number of people: egyedül

Alternative formsEdit

  • 1-es (in the sense “number 1”)

EtymologyEdit

egy (one) +‎ -es

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈɛɟːɛʃ] (phonetic respelling: eggyes) (chiefly but not exclusively in the sense “number 1”)
  • IPA(key): [ˈɛɟɛʃ] (in the sense “individual, certain, some”)
  • (file)
  • Hyphenation: egyes
  • Rhymes: -ɛʃ

AdjectiveEdit

egyes (not comparable)

  1. individual, single
    Az egyes kérdéseket külön kell megvizsgálni.The individual questions have to be examined one by one.
  2. number one
    Találkozunk az egyes kapunál!See you at gate number one!
  3. (linguistics) singular (referring to only one thing or person)
    egyes szám első személyfirst-person singular
  4. (with plural nouns only) certain, some
    Synonyms: némely, néhány
    Egyes lakásokban még nincs villany.There is no electricity yet in certain flats.

Usage notesEdit

The following nominal numerals (adjectives or nouns), coined from numerals (with the suffix -s/-os/-as/-es/-ös in Hungarian), refer to items designated with a specific number, such as No. 1, No. 2 etc. (as opposed to 1st, 2nd etc.). Examples:

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyes egyesek
accusative egyeset egyeseket
dative egyesnek egyeseknek
instrumental egyessel egyesekkel
causal-final egyesért egyesekért
translative egyessé egyesekké
terminative egyesig egyesekig
essive-formal egyesként egyesekként
essive-modal
inessive egyesben egyesekben
superessive egyesen egyeseken
adessive egyesnél egyeseknél
illative egyesbe egyesekbe
sublative egyesre egyesekre
allative egyeshez egyesekhez
elative egyesből egyesekből
delative egyesről egyesekről
ablative egyestől egyesektől
non-attributive
possessive - singular
egyesé egyeseké
non-attributive
possessive - plural
egyeséi egyesekéi

NounEdit

egyes (plural egyesek)

  1. one (digit or figure)
    1. (transport) the one, the number one (a given bus, tram etc. line)
    2. (automotive) first (first gear)
    3. (education) (grade) F (the lowest, i.e. failing grade in a class or course)
    4. (mathematics) unit (the place value, as opposed to tens or hundreds)
    5. (sports) singles
  2. (plural only) some people
    Egyesek szerint jó író volt.Some people think he was a good writer.

DeclensionEdit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative egyes egyesek
accusative egyest egyeseket
dative egyesnek egyeseknek
instrumental egyessel egyesekkel
causal-final egyesért egyesekért
translative egyessé egyesekké
terminative egyesig egyesekig
essive-formal egyesként egyesekként
essive-modal
inessive egyesben egyesekben
superessive egyesen egyeseken
adessive egyesnél egyeseknél
illative egyesbe egyesekbe
sublative egyesre egyesekre
allative egyeshez egyesekhez
elative egyesből egyesekből
delative egyesről egyesekről
ablative egyestől egyesektől
non-attributive
possessive - singular
egyesé egyeseké
non-attributive
possessive - plural
egyeséi egyesekéi
Possessive forms of egyes
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. egyesem egyeseim
2nd person sing. egyesed egyeseid
3rd person sing. egyese egyesei
1st person plural egyesünk egyeseink
2nd person plural egyesetek egyeseitek
3rd person plural egyesük egyeseik

Derived termsEdit

Further readingEdit

  • egyes in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962.
  • egyes in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress)