ipszilon
Hungarian edit
Etymology edit
Borrowed from Latin ypsilon, from Ancient Greek ὖ ψιλόν (û psilón).[1][2]
Pronunciation edit
Noun edit
ipszilon (plural ipszilonok)
- The name of the Latin-script letter Y/y.
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ipszilon | ipszilonok |
| accusative | ipszilont | ipszilonokat |
| dative | ipszilonnak | ipszilonoknak |
| instrumental | ipszilonnal | ipszilonokkal |
| causal-final | ipszilonért | ipszilonokért |
| translative | ipszilonná | ipszilonokká |
| terminative | ipszilonig | ipszilonokig |
| essive-formal | ipszilonként | ipszilonokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ipszilonban | ipszilonokban |
| superessive | ipszilonon | ipszilonokon |
| adessive | ipszilonnál | ipszilonoknál |
| illative | ipszilonba | ipszilonokba |
| sublative | ipszilonra | ipszilonokra |
| allative | ipszilonhoz | ipszilonokhoz |
| elative | ipszilonból | ipszilonokból |
| delative | ipszilonról | ipszilonokról |
| ablative | ipszilontól | ipszilonoktól |
| non-attributive possessive - singular |
ipsziloné | ipszilonoké |
| non-attributive possessive - plural |
ipszilonéi | ipszilonokéi |
| Possessive forms of ipszilon | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ipszilonom | ipszilonjaim |
| 2nd person sing. | ipszilonod | ipszilonjaid |
| 3rd person sing. | ipszilonja | ipszilonjai |
| 1st person plural | ipszilonunk | ipszilonjaink |
| 2nd person plural | ipszilonotok | ipszilonjaitok |
| 3rd person plural | ipszilonjuk | ipszilonjaik |
Derived terms edit
See also edit
- (Latin-script letter names) betű; a, á, bé, cé, csé, dé, dzé, dzsé, e, é, eff, gé, gyé, há, i, í, jé, ká, ell, ellipszilon / elly / ejj, emm, enn, enny, o, ó, ö, ő, pé, kú, err, ess, essz, té, tyé, u, ú, ü, ű, vé, dupla vé / vevé, iksz, ipszilon, zé, zsé. (See also: Latin script letters.)
References edit
- ^ ipszilon in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
- ^ ipszilon in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
Further reading edit
- ipszilon in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN