See also: b'aj and báj

GreenlandicEdit

EtymologyEdit

English bye.

InterjectionEdit

baj

  1. goodbye

HungarianEdit

EtymologyEdit

Borrowed from Serbo-Croatian boj (battle).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈbɒj]
  • (file)
  • Hyphenation: baj
  • Rhymes: -ɒj

NounEdit

baj (plural bajok)

  1. trouble, matter, problem
    Synonyms: gond, probléma
    Mi a baj?What's the matter?
  2. (obsolete) battle, combat, fight
    • 1651, Miklós Zrínyi, Szigeti veszedelem,[1] Franklin (1901), canto 14, stanza 101:
      Mikor Szigetvártul jó tova valának, / Egy szép kerék rétet völgybe találának. / Azt tudnád, akartva ezt harczhoz csinálták. / Itten halálos bajt csak ketten vivának.

DeclensionEdit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative baj bajok
accusative bajt bajokat
dative bajnak bajoknak
instrumental bajjal bajokkal
causal-final bajért bajokért
translative bajjá bajokká
terminative bajig bajokig
essive-formal bajként bajokként
essive-modal
inessive bajban bajokban
superessive bajon bajokon
adessive bajnál bajoknál
illative bajba bajokba
sublative bajra bajokra
allative bajhoz bajokhoz
elative bajból bajokból
delative bajról bajokról
ablative bajtól bajoktól
non-attributive
possessive - singular
bajé bajoké
non-attributive
possessive - plural
bajéi bajokéi
Possessive forms of baj
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bajom bajaim
2nd person sing. bajod bajaid
3rd person sing. baja bajai
1st person plural bajunk bajaink
2nd person plural bajotok bajaitok
3rd person plural bajuk bajaik

Derived termsEdit

(Compound words):

Expressions

DescendantsEdit

  • Romanian: bai

ReferencesEdit

  1. ^ baj in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

K'iche'Edit

VerbEdit

baj

  1. to chew

ReferencesEdit


PolishEdit

Alternative formsEdit

EtymologyEdit

From bajać.

PronunciationEdit

NounEdit

baj m pers

  1. storyteller or narrator in children's literature

DeclensionEdit

Related termsEdit

VerbEdit

baj

  1. second-person singular imperative of bajać

Further readingEdit

  • baj in Polish dictionaries at PWN