HungarianEdit

Pronominal adverbs from case suffixes (cf. postpositions)
ed suffix who? what? this that he/she
(it)*
case v. pr. c.
nom. ki mi ez az ő* / ∅
az / ∅
acc. -t / -ot /
-at / -et / -öt
kit mit ezt azt őt* / ∅
azt / ∅
c1
c2
dat. -nak / -nek kinek minek ennek annak neki neki- c
ins. -val / -vel kivel mivel ezzel/
evvel
azzal/
avval
vele c
c-f. -ért kiért miért ezért azért érte c
tra. -vá / -vé kivé mivé ezzé azzá c
ter. -ig meddig eddig addig c
e-f. -ként (kiként) (miként) ekként akként c
e-m. -ul / -ül c
ine. -ban / -ben kiben miben ebben abban benne c
sup. -n/-on/-en/-ön kin min ezen azon rajta (rajta-) c
ade. -nál / -nél kinél minél ennél annál nála c
ill. -ba / -be kibe mibe ebbe abba bele bele- c
sub. -ra / -re kire mire erre arra rá- c
all. -hoz/-hez/-höz kihez mihez ehhez ahhoz hozzá hozzá- c
el. -ból / -ből kiből miből ebből abból belőle c
del. -ról / -ről kiről miről erről arról róla c
abl. -tól / -től kitől mitől ettől attól tőle c
*: Ő and őt refer to human beings; the forms below them might be
construed likewise. – Forms in parentheses are uncommon. All »

Alternative formsEdit

EtymologyEdit

Lexicalization of az (that) +‎ -val (with).[1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): [ˈɒzːɒl]
  • (file)
  • Hyphenation: az‧zal
  • Rhymes: -ɒl

PronounEdit

azzal

  1. instrumental singular of az
    Nem tudom, mit csináljak azzal a kocsival.I'm not sure what to do with that car.

AdverbEdit

azzal (not comparable)

  1. thereupon, after that, with that (after the action in question)
    Synonyms: ezzel, akkor, ekkor, azután, ezután
    Kezet fogtak, s azzal elváltak.They shook hands, and with that, they parted.

ReferencesEdit

  1. ^ azzal in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further readingEdit

  • azzal in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • azzal in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)

LombardEdit

EtymologyEdit

Akin to Italian acciaio, ultimately from Latin acies. Compare Romansch atschal.

NounEdit

azzal

  1. steel