más

See also: Appendix:Variations of "mas"

Asturian

Etymology

From Latin magis.

Adverb

más

1. more

   Antonym: menos

   Esti pueblu ye más guapu que'l de to. ― This town is nicer than yours.

Eastern Huasteca Nahuatl

Etymology

From Spanish más.

Noun

más

1. more

Galician

Adjective

más

1. feminine plural of mao

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *mu. Cognates include Northern Mansi мо̄т (mōt, “other, second, foreign”) and Finnish muu.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmaːʃ]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: más
• Rhymes: -aːʃ

Adjective

más (comparative másabb, superlative legmásabb)

1. other, different (in some aspect: -ban/-ben)

   Synonyms: különböző, eltérő, másmilyen, másfajta, másféle, más-más, más és más

   Antonyms: azonos, ugyanaz, egyező, megegyező, egyforma, ugyanolyan

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	más	mások
accusative	mást	másokat
dative	másnak	másoknak
instrumental	mással	másokkal
causal-final	másért	másokért
translative	mássá	másokká
terminative	másig	másokig
essive-formal	másként	másokként
essive-modal	—	—
inessive	másban	másokban
superessive	máson	másokon
adessive	másnál	másoknál
illative	másba	másokba
sublative	másra	másokra
allative	máshoz	másokhoz
elative	másból	másokból
delative	másról	másokról
ablative	mástól	másoktól
non-attributive possessive – singular	másé	másoké
non-attributive possessive – plural	máséi	másokéi

or less commonly

Inflection (stem in -a-, back harmony)

	singular	plural
nominative	más	másak
accusative	másat	másakat
dative	másnak	másaknak
instrumental	mással	másakkal
causal-final	másért	másakért
translative	mássá	másakká
terminative	másig	másakig
essive-formal	másként	másakként
essive-modal	—	—
inessive	másban	másakban
superessive	máson	másakon
adessive	másnál	másaknál
illative	másba	másakba
sublative	másra	másakra
allative	máshoz	másakhoz
elative	másból	másakból
delative	másról	másakról
ablative	mástól	másaktól
non-attributive possessive – singular	másé	másaké
non-attributive possessive – plural	máséi	másakéi

Pronoun

más

1. someone else, something else (another person or thing)
2. (following another pronoun referring to people or things) else

   mindenki más ― everyone else

   minden más ― everything else

   senki más ― nobody else

   semmi más ― nothing else

   valaki más ― someone else

   valami más ― something else

   akárki/bárki más ― anybody else

   mi más? ― what else?

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)

	singular	plural
nominative	más	mások
accusative	mást	másokat
dative	másnak	másoknak
instrumental	mással	másokkal
causal-final	másért	másokért
translative	mássá	másokká
terminative	másig	másokig
essive-formal	másként	másokként
essive-modal	—	—
inessive	másban	másokban
superessive	máson	másokon
adessive	másnál	másoknál
illative	másba	másokba
sublative	másra	másokra
allative	máshoz	másokhoz
elative	másból	másokból
delative	másról	másokról
ablative	mástól	másoktól
non-attributive possessive – singular	másé	másoké
non-attributive possessive – plural	máséi	másokéi

Possessive forms of más

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	másom	másaim
2nd person sing.	másod	másaid
3rd person sing.	mása	másai
1st person plural	másunk	másaink
2nd person plural	másotok	másaitok
3rd person plural	másuk	másaik

Derived terms

• mása
• másik
• másít → megmásít
• másként
• másképp, másképpen
• máskor
• második
• másol
• másság
• másunnan
• másutt

Compound words with this term at the beginning

• más-más
• másállapot → másállapotos
• másfajta
• másfelé
• másfelől
• másfél
• másféle
• másforma
• máshogy, máshogyan
• máshol → máshollét
• máshonnan, máshonnét
• máshova, máshová
• máskülönben
• másmilyen
• másnap
• másnemű
• másrészről, másrészt
• másvalaki
• másvalami

Compound words with this term at the end

• alakmás
• arcmás
• egy-más
• egymás
• felemás
• hasonmás
• képmás
• névmás

Expressions

• aki másnak vermet ás, maga esik bele
• eszi, nem eszi, nem kap mást
• más idők, más emberek

See also

Verbs expressing identity, similarity, or difference

• egyezik, megegyezik
• eltér
• hasonlít
• különbözik

Hungarian table of correlatives (see also Hungarian demonstrative adverbs)

question	question word	this	that	same	every-/all	no-	relative	some-	any-	other-/else-	a few
		e/i-	a/o-	ugyan-	mind- minden-	se(m/n)-	a-	vala-	akár-, bár-	más-	né-
who	ki	ő		ugyanő	mindenki	senki	aki	valaki	akárki, bárki	másvalaki	–
what	mi	ez	az	ugyanez ugyanaz	minden mindez, mindaz	semmi	ami, amely	valami	akármi, bármi	más másvalami	–
which	melyik				mindegyik mind	semelyik egyik sem	amelyik	valamelyik egyik	akármelyik, bármelyik	másik	némelyik
how	hogy(an) miként, mint miképp(en)	így ekként ekképp(en)	úgy akként akképp(en)	ugyanígy ugyanúgy	mindenhogy(an) mindenképp(en) mindenféleképpen	sehogy(an)1 semmiképp(en) semmiféleképpen	ahogy(an) (a)mint (a)miképpen	valahogy(an)2 valamiképp(en)	akárhogy(an), bárhogy(an) akár-/bármiképpen	máshogy(an) másként másképp(en)	némiképpen
what…like what kind	milyen miféle	ilyen efféle	olyan afféle	ugyanilyen ugyanolyan	mindenféle	semmilyen semmiféle	amilyen	valamilyen valamiféle	akármilyen, bármilyen akármiféle, bármiféle	másmilyen, másfajta másféle	néhányféle
where	hol	itt	ott	ugyanitt ugyanott	mindenhol mindenütt	sehol	ahol	valahol	akárhol, bárhol	máshol másutt	néhol
from where	honnan	innen	onnan	ugyaninnen ugyanonnan	mindenhonnan	sehonnan	ahonnan	valahonnan	akárhonnan, bárhonnan	máshonnan	–
to where	hova hová	ide	oda	ugyanide ugyanoda	mindenhova mindenhová	sehova sehová	ahova ahová	valahova valahová	akárhova, bárhova akárhová, bárhová	máshova máshová	–
from which way	merről	erről	arról	ugyanerről ugyanarról	mindenfelől	semerről	amerről	valamerről	akármerről, bármerről	másfelől	–
which way	merre merrefelé	erre errefelé	arra arrafelé	ugyanerre ugyanarra	mindenfelé	semerre	amerre	valamerre	akármerre, bármerre	másfelé	–
why	miért	ezért	azért	ugyanezért ugyanazért	mindenért	semmiért	amiért	valamiért	akármiért, bármiért	másért	–
how many	hány	ennyi	annyi	ugyanennyi ugyanannyi	mind az összes	sehány	ahány	valahány	akárhány, bárhány	–	néhány
how much	mennyi					semennyi	amennyi	valamennyi	akármennyi, bármennyi		némi
what extent	mennyire	ennyire	annyira	ugyanennyire ugyanannyira	(teljesen)	semennyire	amennyire	valamennyire	akármennyire, bármennyire	–	–
what size	mekkora	ekkora	akkora	ugyanekkora ugyanakkora	(az egész)	semekkora	amekkora	valamekkora	akármekkora, bármekkora	–	–
what time	mikor	ekkor	akkor	ugyanekkor ugyanakkor	mindig	soha/sose(m) sohase(m) semmikor	amikor	valamikor	akármikor, bármikor	máskor	néha
how long how far	meddig	eddig	addig	ugyaneddig ugyanaddig	(végig)3	semeddig	amíg ameddig	valameddig	akármeddig, bármeddig	–	–

¹ Semhogy and semmint are conjunctions meaning “(rather) than”, “before” (as in inkább meghal, semhogy… ― he'll rather die than…).
² Valamint is now only used in the sense of “as well as” in enumerations.
³ Mindeddig/-addig mean “up until this/that point” (= egészen eddig/addig).
Csak following relative pronouns expresses “-ever”, e.g. aki csak (“whoever”); is after “any” pronouns emphasizes “no matter”: akármit is (“no matter what”).

Further reading

• más in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Icelandic

Pronunciation

• IPA^(key): /mauːs/
• Rhymes: -auːs

Noun

más n (genitive singular máss, no plural)

1. puffing, panting

Declension

Declension of más (sg-only neuter)

	singular
	indefinite	definite
nominative	más	másið
accusative	más	másið
dative	mási	másinu
genitive	máss	mássins

Derived terms

• mása

Irish

Etymology 1

Univerbation of má (“if”) +‎ is (“is”); compare Old Irish masu.

Pronunciation

• (Munster, Connacht) IPA^(key): /mˠɑːsˠ/, (before é, ea, í, iad and their emphatic equivalents) /mˠɑːʃ/
• (Ulster) IPA^(key): /mˠaːsˠ/, (before é, ea, í, iad and their emphatic equivalents) /mˠaːʃ/

Conjunction

más

1. if... is

   Más fíor é sin, tá mé sásta.

   If that’s true, I’m satisfied.

   más é do thoil é ― if you please

Alternative forms

• má’s (superseded)

Related terms

Irish copular forms

simple copular forms
		affirmative	negative	interrogative	negative interrogative
present/future
main clause		is	ní	an	nach
relative clause	direct		nach	–
	indirect	ar, arbv
other subordinate clause		gur, gurbv		an	nach
past/conditional
main clause		ba, b’v	níor, níorbhv	ar, arbhv	nár, nárbhv
relative clause	direct	ba, abv	nár, nárbhv	–
	indirect	ar, arbhv
other subordinate clause		gur, gurbhv		ar, arbhv	nár, nárbhv
present subjunctive
–		gura, gurabv	nára, nárabv	–
compound copular forms
base word		present/future		past/conditional
cá		cár, cárbv		cár, cárbhv
cé		cér, cérbv		cér, cérbhv
dá		–		dá mba, dá mb’v
de/do		dar, darbv		dar, darbhv
faoi		faoinar, faoinarbv		faoinar, faoinarbhv
i		inar, inarbv		inar, inarbhv
le		lenar, lenarbv		lenar, lenarbhv
má		más		má ba, má b’v
mura		mura, murabv		murar, murarbhv
ó (preposition)		ónar, ónarbv		ónar, ónarbhv
ó (conjunction)		ós		ó ba, ó b’v
trí		trínar, trínarbv		trínar, trínarbhv

^v Used before vowel sounds

Etymology 2

From Middle Irish más (“bottom, fundament”), from Proto-Celtic *mâsto, according to MacBain, related to Ancient Greek μαστός (mastós, “breast”), from Proto-Indo-European *meh₂d- (“to be wet”).

Pronunciation

• (Munster, Connacht) IPA^(key): /mˠɑːsˠ/
• (Ulster) IPA^(key): /mˠaːsˠ/

Noun

más m (genitive singular máis, nominative plural mása)

1. buttock
2. ham, thigh

Declension

Declension of más (first declension)

bare forms singular plural nominative más mása vocative a mháis a mhása genitive máis más dative más mása forms with the definite article singular plural nominative an más na mása genitive an mháis na más dative leis an más don mhás leis na mása

Derived terms

• másach

References

• MacBain, Alexander, Mackay, Eneas (1911) “màs”, in An Etymological Dictionary of the Gaelic Language‎^[1], Stirling, →ISBN

Mutation

Mutated forms of más

radical	lenition	eclipsis
más	mhás	not applicable

Note: Certain mutated forms of some words can never occur in standard Modern Irish.
All possible mutated forms are displayed for convenience.

Macanese

Etymology

From Portuguese mais.

Adverb

más

1. more, -er

   más-a-más ― more and more

   si más pricisâ ― if more is needed

   más bôm ― better (literally, “more good”)

   más grándi qui ― bigger than (literally, “more big than”)

   Ela tâ assí chistosa na? Certo, iou-sa Marichai dia-a-dia tâ más bunita.

   She still looks so pretty, doesn't she? Of course, my Marichai gets prettier by the day.

2. (with di) in abundance

   Pa quim têm vagar di más

   For one who has an abundance of time

Usage notes

• Not to be confused with mas.

References

• https://www.macaneselibrary.org/pub/english/uipatua.htm

Portuguese

Pronunciation

 

• (Brazil) IPA^(key): /ˈma(j)s/ [ˈma(ɪ̯)s]

• (Brazil) IPA^(key): /ˈma(j)s/ [ˈma(ɪ̯)s]
  • (Rio de Janeiro) IPA^(key): /ˈma(j)ʃ/ [ˈma(ɪ̯)ʃ]

• (Portugal) IPA^(key): /ˈmaʃ/

• Rhymes: (Brazil) -as, (Portugal, Rio de Janeiro) -aʃ, (Brazil) -ajs, (Rio de Janeiro) -ajʃ
• Homophones: mas (Brazil), mais (Brazil)
• Hyphenation: más

Adjective

más f pl

1. feminine plural of mau

Spanish

Etymology

Inherited from Latin magis. Consider also derivative Latin magister, whence English master.

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈmas/ [ˈmas]

• Audio (Colombia):

  (file)

• Rhymes: -as
• Syllabification: más
• Homophone: mas

Adverb

más

1. more; -er (used to make comparisons)

   Teresa es más lista que su hermano.

   Teresa is more clever than her brother.

   Hay más de cien personas aquí.

   There are more than a hundred people here.

   • 1605, Miguel de Cervantes, “Capítulo I”, in El ingenioso hidalgo Don Quijote de la Mancha, Primera parte:

     Una olla de algo más vaca que carnero, salpicón las más noches, duelos y quebrantos los sábados, lantejas los viernes, algún palomino de añadidura los domingos, consumían las tres partes de su hacienda

     A pot of stew of rather more beef than mutton, a salad on most nights, scraps on Saturdays, lentils on Fridays, and a pigeon or so extra on Sundays, made away with three-quarters of his income.

2. (with definite article) most; -est (used to make superlatives)

   Teresa es la más inteligente de la clase.

   Teresa is the most intelligent in her class.

   la cosa más grande

   the biggest thing

3. furthermore
4. in addition
5. else

   algo más ― something/anything else

   nadie más ― nobody else

6. used with qué to express emphasis

   ¡Qué paisaje más hermoso!

   What a pretty landscape!

   ¡Qué niño más tonto!

   What a silly boy!

Usage notes

• Used in forming the comparative of adjectives.
• With the definite article, used in forming the superlative of adjectives.

Antonyms

• (antonym(s) of “more, most”): menos

Derived terms

• cuantos más, mejor
• de hoy más
• de lo más
• de más
• estar de más
• ir a más
• más allá
• más nunca
• más o menos
• más que
• más tarde o más temprano
• más vale solo que mal acompañado
• más vale tarde que nunca
• más y más
• nada más
• ni más ni menos
• no haber más que
• no más
• no va más
• nunca más
• por más que
• qué más da
• quien más tiene, más quiere
• quien más, quien menos
• sin ir más lejos
• tener sus más y sus menos
• tiempo de más
• un día más un día menos
• y tú más

Determiner

más (plural más)

1. more, any more
2. most

Antonyms

• menos

Conjunction

más

1. (mathematics) plus

   uno más uno es igual a dos

   one plus one is equal to two

Derived terms

• a más no poder
• demás
• es más
• estar de más
• hasta más no poder
• más adelante
• más bien
• más loco que una cabra
• más o menos
• más vale tarde que nunca
• nada más

Descendants

• → Tagalog: mas (more than)

Further reading

• “más”, in Diccionario de la lengua española [Dictionary of the Spanish Language] (in Spanish), online version 23.8, Royal Spanish Academy [Spanish: Real Academia Española], 2024 December 10